A Zsolnay-negyedben elterülő, algáktól hemzsegő Balokány-tó mellett régen egy fürdő helyezkedett el, melynek romjai ma is állnak, Pécs egyik szégyenfoltjaként. A tóban nem szabad fürdeni az algák által termelt mérgek miatt, azonban azt nem sokan tudják, hogy egy sellőnek is otthont ad a kétes minőségű víz.
A Balokány-tó nappal. A színpad zöld acélkeretét sajnos épp eltakarja a szökőkútból előtörő víz.
Kép forrása: wikipédia
A sellő korábban nem igazán bántott senkit. Néha telihold idején kiült a tó egyik partján felépített korhadt színpadra, amiből mára csak az acélkeretek maradtak meg, és éjfélkor elénekelt egy-két mágikus dalt, ami elrejtette az arra kóborló fiatalok alkoholtól ködös tekintete elől. Néha persze történtek balesetek, vagy szándékos bűncselekmények, melyek következményeként hullák pottyantak a tóba, és a sellő ennyi étellel sokáig megelégedett. Pár hónapja azonban történt valami.
Nem sokan tudták, hogy a sellőnek volt egy párja is. Sajnos a személyek, akik ezzel tisztában voltak, nem igazán tudtak titkot tartani, és egy éjjel, egy lepukkant kocsmában kifecsegték pár kedves alaknak a tényt. A kedves alakok orvvadászok voltak, akik már régóta pályáztak egy hablegényre, melyről azt állítják, hogy a porított pikkelyei afrodiziákumként hatnak mindkét nemre. Egy ilyen fogás elég, hogy a feketepiacon úgy meggazdagodj, hogy többet soha ne kelljen dolgoznod.
A sellő, tudományos nevén Monstrum aquaticum egy különleges lény. Több ezer évig él, és egyetlen párt választ magának még ebihal korában, akivel letöltheti élete hátralévő részét. A sellők pikkelyes, emberre alig emlékeztető lények, aszott, szürke bőrrel és moszatbarna hajjal. Józanon rendkívül egyszerű megkülönböztetni őket az emberektől, azonban részegen könnyen összetéveszthetők. Hangjukat is csak ittasan lehet hallani, ekkor gyönyörűnek tűnik, olyan éteri dallamnak, amit korábban soha nem hallott még az ember.
Az ősi legendák sellőit nem véletlenül csak a rumon élő tengerészek hallották, akik folyamatos részegségben szelték a tengereket, hogy aztán a meséikben gyönyörű hal-asszonyokról beszéljenek, akikért bármit megtennének, ha mégegyszer meghallanák hipnotikus éneküket.
A Balokány-tavi sellő párját az orvvadászok körülbelül három hónapja rabolták el, és valószínűleg réges-rég feldolgozták a részeit, hogy eladják a pécsi mágikus feketepiacon. A hableány ezért felbontotta az emberekkel kötött ősi békeszerződését, és folyamatosan szedi részeg áldozatait. A lerohadt színpad szélén ül, aszott, pikkelyes mellei lelógnak a térdéig, a haja félig-meddig kihullott a gyásztól, a szürke bőrén pedig több helyen véres sebeket lehet látni, amik valószínűleg az áldozataival való dulakodás jelei. Éjszakánként, mikor részegen elhalad az ember a tó mellett, hallhatja a gyönyörű, halálos éneket, aminek semmiképp nem szabad felkutatni a forrását!
